Gondolatok a 2006/2007 évben a válogatott férfi U23 és felnőtt négypárral végzett munka során tapasztalt jelenségekről  

Hangsúlyozottan felhívom a figyelmet, arra, hogy a leírtakkal nem szeretnék senkit sem szándékosan megsérteni vagy megbántani, sem túl okosnak tűnni. Megjegyzéseimmel építő szándékomat szeretném kifejezni és felhívni a figyelmet bizonyos hiányosságokra.

Előfeltétel a Szövetségi kapitány szerepe

Mivel a válogatási elveket, klinikai vizsgálatokat, teszteket a szövetségi kapitány tervezi és írja elő, illetve végezteti el, azok elemzése és kiértékelése elsősorban az ő feladata. A szakszerű és alapos kiértékeléshez, átfogó nemzetközi és hazai tapasztalatokkal, ismeretekkel is ő rendelkezik.

 1. A válogatási rendszerről

A válogatási rendszer, a hazai viszonyokból adódóan igen sajátos. Először is nem könnyű, mert szűk a versenyzői keresztmetszet. Másodszor, a minőségi viszonyítást nehezíti, hogy a nemzetközi színtű versenyzőink is igencsak változó formákat mutatnak. Éppen ezért, ezek alapján igen nehéz megítélni, hogy nemzetközi szinthez képest hol tartunk, és esetenként milyen eredményesek lehetünk. Így aztán hol alá, hol túlbecsüljük, a várható eredményeket. Lásd: férfi U23 négypár 2006 és 2007 évi teljesítménye. Véleményem szerint a válogatást segítené egy rendszeresebb, következetesebb és nagyobb létszámú központi felkészítési munka a MESZ evezőstelepének igénybevételével. Négypár egységnél, ha szükséges, az eredményesebb válogatást segítené a kettőpárban történő többszöri megmérettetés is.

Előző jelentéseimben már leírtam, hogy a négypár esetében a gyakorlati munka hétvégeken (péntek – szombat – vasárnap össz: 4 edzés), illetve edzőtáborokban, a téli időszakban pedig ajánlott edzéstervek szerint az egyesületekben történt. A fő versenyeket megelőző időszakokban heti 7 – 10 alkalom volt a közös edzések száma.

2. A csapatépítésről

Munkám során többször tapasztaltam a négypárral, mint egységgel szemben fennálló előítéletet, hitetlenséget, ami valószínűsíthetően a közelmúlt tapasztalatai alapján alakult ki. Nyilván nem alaptalanul, mivel a versenyzők majdnem kizárólag egypárevezősben készülnek, és emiatt sokszor rossz vagy egymástól eltérő technikai beidegződésük miatt nagyon nehéz és munkás feladat egy négypárt összedolgozni. Sajnos sok edző ezt lehetetlen, megoldhatatlan feladatnak tartja.

3. 2006 /2007 évi négypár felkészülésével kapcsolatos tapasztalatokat

2006 – ban négy számításba vehető U23 versenyző volt, aki négyféleképpen nem tudott evezni, és akikből egy négypárt kellett kialakítani. Ezzel is szemléltetni akarom a válogatás nehézségeit. Az edzői munka öröme szerintem az, mikor az edző, a természet, az eszköz és az egyén harmóniáját magas szinten tudja megteremteni. Ebben a szemléletben a hangsúly a technikai képzésre kerül, nem elhanyagolva a sport által támasztott fizikai követelményeket, sőt! Ez az edzői munka legnagyobb kihívása, ez adja a munka keretét. Sajnos, ez sokszor háttérbe szorul.

Általában kell megjegyeznem azt, amit folyamatosan érzékeltem, hogy az edzői munka mibenléte, annak komplex értelmezése, megközelítése, a munkába való hit igénye nem igazán érvényesül. Helyébe inkább a szakmai rutin, a szakmai felületesség és érdektelenség kerül. Így aztán, hogy honnan indulunk, és mi az, ami egyáltalán elérhető, hogy ez milyen és mennyi munkát igényel ezt milyen nem várt változók alakítják, nincs összhangban azzal az eredménnyel, amit elvárnak.   

Röviden: az elvárt és elvárható nincs összhangban, a célkitűzés irreális.

Például, ha egy négypárban, az egyik évben összejön egy jó eredmény (példa erre a 2006. évi u23 4x negyedik helye a világbajnokságon) és ennek reményében a következő évben még jobb eredményt várunk, a versenyzőknél fokozni kell az edzésmunkát mennyiségileg és minőségileg is. Természetesen, ez akkor sikerülhet, ha megvan a versenyzők megfelelő motiváltsága és elszántsága, és az egyéb háttértényezők (iskola, munka, család) is kiegyensúlyozottak.

4. A 2007. évi évben az U23 négypár felkészülésének példája

A négy versenyző külön – külön is nehéz eset.

Az első: rengeteg és dicséretesen elvégzett munka következtében megerősödött, elszánt versenyző, kiváló hajója van. Természetes elvárás volt egy magasabb színtű eredményesség. Sajnos, különféle okok miatt, ez nem sikerült. A csalódást nem tudta feldolgozni, maradt az önmagához képest alul teljesítés, majd eltávolodása a sporttól.

A második: kiváló adottságú, jó képességű, de ellentmondásos tulajdonságokkal rendelkező versenyző. A nemzetközi, de még a hazai viszonyokhoz képest is viszonylag kevés edzésmunkával rendelkezik (alapozó időszak: 6 - 7, versenyidőszak 8 – 9 alkalom/hét).

A harmadik versenyzőnél viszonylag minden kiegyensúlyozott, a vízen mérsékeltebb teljesítést nyújt.

A negyedik versenyző későn, egy igen tehetségesnek remélt versenyző helyett került a csapatba. Ami tőle elvárható volt, azt dicséretesen hozta.

Illetékes szakmai vélemény erről az volt, hogy egy ember nem számít.  Ezen gondolkodnom kellett mire rájöttem, hogy az illető ezt biztos úgy értette, hogy sokkal rosszabb már úgysem lesz! De – kérdezem – a lánc nem a leggyengébb pontjánál szakad? Csapatban minden ember számít, és nekünk a legjobb eredmény elérése a célunk.

Ha valaki részt vesz a munkában és felfigyel a munka és a teljesítmény visszajelzéseire és alakulására előbb – utóbb rájön bizonyos dolgokra (amihez nem kell nagy tudomány). Én is így jöttem rá, hogy az idei négypár a 2006 évi eredmény eléréséhez kevés, és minőségileg jobbat csak kettőpárevezősben lehet elérni, amit sajnos a szakmai vezetés mereven elutasított.

5. A fő versenyek rövid értékelése

Zaklatottá tette a felkészülést a felvetett olimpiai kvalifikációs feladat is illetve annak rossz kommunikációja a versenyzők felé, ami motivációs problémákat is felvetett.

Az első világkupán kisdöntőbe került a felnőtt férfi négypár, egyenletes, jó pályát evezve. Ezt a munka során jó jelnek tartottam.

Az U23 VB eredménytelenség számomra is nagyobb kudarc annál, amit vártam. De utólag végiggondolva, ami a felkészülés során érzékelhető volt, azok alapján ez nem volt meglepő.

Elgondolkodtató és érthetetlen a világbajnokságra történő kiutaztatás tisztázatlan feltételei is:

A könnyűsúlyú négypár összeállítása és a normál négypár ki nem engedése a versenyre (utóbbi esetben az utólag meghozott kijutási kritériumokat a csapat tagok közül ketten nem is teljesíthették volna).

Európa - bajnokság: a felnőtt férfi négypárral kapcsolatban egy másik pozitív jel a kis döntőben való versenyzés. Az előző napok kudarcai után, amikor is az U23 négypárnál (egy felnőtt és egy ifi versenyzővel kiegészülve) nagyságrendekkel jobbat teljesítve, közvetlenül az U23 világbajnoki ezüstérmes francia egység után ért célba. Az U23 négypárral ellentétben, amely az U23 VB-n a második 1000 m–en 14–16 mp-el rosszabbat evezett, az EB négypárnak a harmadik és a negyedik 500 m-es ideje minden ellenfelénél jobb volt.

6. Összefoglalás

A pozitív jelek alapján úgy érzem, hogy a munkát érdemes folytatni!

Tudom jól, hogy a szövetség anyagi helyzete nem rózsás. Megjegyzem ez közös probléma (egyesület, versenyző, szövetség), amivel manapság mindenkinek meg kell küzdeni. Viszont, segítséget jelent az is, hogy egyes versenyzők saját hajóval, lapáttal rendelkeznek, valamint hozzájárulnak, illetve kifizetik a versenyeztetési költségeiket.

Az anyagi és szakmai gondok ellenére vallom, hogy felhasználva a szövetség által nyújtott lehetőségeket (eszközök, telephasználat) felnőtt és U23 párevezésben érdemes olyan csoportot foglalkoztatni, amiből a jövőre nézve négypárevezős egység építhető (4 – 6 fő / férfi normál súly, 8 – 10 fő / férfi könnyűsúly). Több évben kell gondolkodni, nem szabad az első kudarcnál feladni a munkát és magukra hagyni a versenyzőket.

Egyértelműen és előre kell megfogalmazni a feltételeket, azokat meg kell értetni és elfogadtatni az edzőkkel és a versenyzőkkel. Biztos vagyok abban, hogy lesznek olyanok, akik lelkesen, lelkiismeretesen és elszántan vállalják a következetes áldozatkész munkát a céljaik/céljaink eléréséhez.

A további eredményes és közös munka érdekében, tisztelettel:

Forró Dezső

A bejegyzés trackback címe:

https://dnhe2.blog.hu/api/trackback/id/tr18221235

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Molnár Dezső 2007.11.07. 13:47:10

Kedves Dezső!

A gondolataid nagyon jónak találom, amit elsősorban a válogatási elvekkel kapcsolatban írtál. Így, a válogatottban szereplő versenyzők minimum az utolsó makro ciklusukat egységesen tábori körülmények között végezzék, hogy hasonló versenyformában tudjuk tesztelni őket a válogatókon.
Az pedig dicséretes, hogy továbbra is kiállsz a koncepcióért amit eddig építettél. Biztos vagyok benne hogy kitarásod meghozza gyümölcsét.

Üdvözlettel: Molnár Dezső

Zsámboki Judit 2007.11.07. 18:50:34

Kedves Dezső!
Sajnálom, hogy munkád során még mindig jelentős szerepet tölt be a SZÖVETSÉG-gel vívott harc!
20 év is kevés volt ahoz hogy rájöjjenek áldozatkész munkádat,meglátásaidat inkább támogatni kéne,mint íróasztal mögül irreális célokat kitűzni egy esetleg nem mgfelelő egységben.
Kitartó munkádhoz sok sikert és jó egészséget kívánok Zsámboki Judit