Szimpatikus mérnökcsalád történetét ismerhettük meg a MU 2008. februári számában, az Ailquander családét. A cikk végén rövid utalás olvasható Dr.Aliquander Annáról, aki orvos, evezős olimpikon. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy Annának klubtársa vagyok a Danubius Nemzeti Hajós Egyletben, és így arról is tájékoztathatom a MU olvasóit, hogy 2008 január 20.–án, tehát már a cikk elkészülte után Anna Amsterdamban az Amsterdam World Ergohead 2008 nevű evezős ergométer versenyen, a női könnyűsúlyú kategóriában hivatalos világcsúcsot „húzott”. A versenykiírás szerint 20 percet kellett evezni, azt értékelték, hogy ki ér el hosszabb távot. Anna eredménye 5405 m volt, átlagteljesítménye 260 W. Ugyan ezen a versenyen Dr. Haller Ákos (szintén orvos, kétpárevezősben – vízen – kétszeres világbajnok, 6000 méteren világcsúcstartó, aki szintén egyletünkben kezdett versenyezni) ugyancsak győzött, bár nem állított be csúcsot.

Mi is az evezős ergométer? Ez az eszköz a klasszikus, gurulóüléses evezősmozgás leképezésre alkalmas eszköz. Beállítható rajta az áthúzás ereje, méri az áthúzás erejét, a csapásszámot és teljesítményt. A mért értékeket beállítható formátumban kijelzi, így az evezős folyamatosan látja teljesítményét (amíg teljesítőképességének határán össze nem folyik szeme előtt a kijelző) . Ez a visszacsatolás az edzés szempontjából kiemelkedően fontos, sokszor kárpótol azért a veszteségért, ami a teremben végzett ergométer edzés esetében nyilvánvaló a vízen, természetes környezetben való evezés szépségével szemben. Az ergométer a versenyszerű evezésnek manapság elengedhetetlen kelléke, és bizonyos ételemben kezd önálló sportággá is válni: rendszeresen rendeznek bajnokságokat, nemzetközi versenyeket. (A készülékek elektronikáját össze lehet kötni, és nagy termekben óriás kijelzőkön virtuális hajócskák mutatják a versenyzők egymáshoz viszonyított állását. Interneten agymástól távoli pontokon is rendeznek szimultán, virtuális versenyeket. Angliában az iskolai sport ösztönzésére több ezer résztevővel rendeznek versenyeket.)

A harmonikus evezős mozgás, ami az ergométeren a természeti környezet zavaró hatásai (változó víz és időjárási viszonyok) nélkül a legtisztábban lehet megvalósítani, valószínűleg leggazdaságosabban hasznosítja az emberi test adottságait: a láb, a törzs és a kéz minden izma részt vesz benne. A csúcssportolók ergométeren végzett és mérhető munkája (a teljesítmény  idő szerinti integrálja)  valószínűleg az ember által egy adott idő alatt elvégezhető munka (mint fizikai mennyiség) szélsőséges értéke. Ezekhez a teljesítményekhez a testi és lelki adottságokon túlmenően rengeteg edzésmunka szükséges.

 Értékeljük sporttársaink teljesítményét energetikai szempontból.

 Dr. Haller Ákos maximális, rövid idejű teljesítménye (1-2 csapás    800-100     W körül lehet)

  • 2000 m-en (ez a klasszikus olimpiai táv) a legjobb ideje 5’49,2”, ami 520 W átlagteljesítménynek felel meg.

 

  • Egy élvonalbeli férfi evezős esetében a 2000-es idő 5’50” – 6’20’: között mozog, 500 W – 450 W átlagteljesítmény mellett...
  • „Amatőr”, átlagos kondíciójú, de rendszeresen sportoló, gyakorlott evezősök tartósan 20- 50 perces ideig 120- 250 W átlagteljesítménnyel képesek húzni (Az élettanilag reális teljesítmény az edzettségi szinten és az akaraterőn túl, függ a testsúlytól, az életkortól, stb.)
  • A nők teljesítménye a férfiakénál gyengébb, Dr. Aliquander Anna teljesítménye, mint láttuk, könnyűsúlyban világelső, normál súlyban is a legjobbak között lenne.

Ismereteim szerint egy helyiségben z ott tartózkodó, nyugalomban lévő személyek átlagosan 100 W hő teljesítményt adnak le,. miközben CO2-t termelnek. Sportolóink eme alapterhelésen minden 100 W többletteljesítmény leadásakor óránként      jelentős mennyiségű többlet CO2 kilihegésével járulnak hozzá a légkör állapotának romlásához. A CO2 – mint mondják – üvegház-hatást okozó gáz. A többletkibocsátást  talán a legaggályoskodóbb zöldek is megbocsátják nekik, hiszen barátaink evezés helyett választhatnák a quadozás, vagy jetskízés – szerintem is kártékony – élvezetét. (Itt jegyzem meg, hogy Anna teljesen normális hivatali munkája mellett naponta kétszer edz, edzésre télen – nyáron, a legzordabb időben is kerékpárral jár le a Margitszigetre.)

A számokból látható, hogy egy átlagos háztartási porszívó fél órás üzemeltetéséhez  3 – 4 jó edzettségi állapotban lévő férfi evezős ergométer teljesítményére lenne szükség. Ha feltételezzük, hogy egy vasúti kézi hajtány az emberi munkát körülbelül olyan hatásfokkal hasznosítja, mint az ergométer, be kell látnunk, hogy az elhagyott vasútvonalak kézi hajtású vasúti iránytaxikkal való használatbavétele nem tűnik kifizetődő vállalkozásnak. Ellenőrző kérdés: hány átlagos kondícióban lévő férfi gyakorlott amatőr evezős egyidejű munkájára lenne szükség ahhoz, hogy a Paksi Atomerőmű egy blokkjának a teljesítményét (kereken, a teljesítmény növelés után 500 000 000 W)  szolgáltassa? Az emberi szervezet a biomassza energetikai hasznosításának nem versenyképes eszköze.

A fentiek alapján nem meglepő, hogy az emberiség testi ereje és teljesítőképessége helyett egyre inkább szellemi képességeit hasznosítja. Két kérdés ötlik fel bennem: A szellemi teljesítőképesség fokozása érdekében lehet-e és célszerű-e „edzésmunkát” befektetni, illetve, hogy szellemi képességeinket jól használjuk-e. Egyes, a paradicsomi állapotokra nosztalgiával gondoló filozófusok szerint, mérnöki képességeinket főleg a természet elleni vétségekre használjuk. Igazuk van?

(Az evezésről és az ergométekről sok információt szerezhetnek az érdeklődők a http://dnhe2.blog.hu honlapokon és az ott található kapcsolatokon.)

                                                                                             írta: Zarándy Pál

(A cikk a Mérnök újságban jelenik meg, szerzője Zarándy Pál, régi evezős, egyletünk alelnöke, villamosmérnök - a szerk.)

Szerző: Orbán

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://dnhe2.blog.hu/api/trackback/id/tr75362412

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Orbán · dnhe2.blog.hu 2008.03.06. 09:17:53

Köszi a linket! - csak a rend kedvéért:)

allianna 2008.03.06. 13:44:13

Szia Dalos! Az apukám érdekesebb dolgokat is mesélt Dönci bácsiékról (Lajos bácsiról nem is beszélve...), de az újságcikkből ez "nem jött át". Szóval aki ezt végig bírja olvasni, az biztos, hogy örömmel gondol majd a Budapest-Baja evezése közben a dunaújvárosi Duna-híd zagymentési és hulladéklerakó rekultivációjára.

Lincsi 2008.03.19. 14:00:55

Ma olvastam az újságban, hogy 1842 március 19-én volt az első magyar evezős verseny a Dunán. Ennyi a hír. Tudtok valami pontosabbat mondani erről? köszi!

Orbán · dnhe2.blog.hu 2008.03.19. 15:53:52

Pont ennyi?

nekem, nem sok rémlik, talán a Lopezt kellene megkérdezned, Ő még evezett Széchenyivel... :)

Valszeg a Hídember c. opuszban is látott, Láncíd építzőinek versenyéről van szó, szerintem, de ez csak találgatás semmi konkrét. de mint tudjuk Széchenyi hozta be az evezést az angoloktól, szóval szerintem ebbe az irányba kutakodj tovább.

javaslom még a MESZ hagyományörző bizottságát is.
O

vercsi 2008.03.19. 18:30:58

Igen-igen, az első verseny a Lánchíd építői, és az angolok közt volt (ők is a híd építésében/tervezésében vettek részt), és a magyarok nyertek egy Béla nevű hajóban. Legalábbis ha emlékeim nem csalnak (még évekkel ezelőtt egy előadásra néztem utána) De szerintem Pap Kori könyvében, vagy a 100 éves-ben benne van.

Lincsi 2008.03.24. 09:52:06

Köszönöm! amúgy a magyar nemzetben volt, a "mi történt ezen a napon" című rovatban.mindenkinek boldog húsvétot!!