A következő bejegyzés nagyon hosszúra sikeredett. Aki kiváncsi a rövid eredményekre, annak az előző bejegyzést ajánlom figyelmébe. Remélem mindenki annyira fogja élvezni a bejegyzést, mint Én irás közben. 

2008. augusztus 17. vasárnap

Indulunk a bajnokságra. Ma csak hatan: Csepi, Szatír, Ráró, Szabados, Pszichó és Én. Vasárnap van. Reggel azon gondolkodom ébredés után: Ilyen korán még sosem voltam lent Szegeden. De előtte még egy kört kell mennünk a kis hajószállítóval Csepelre a Stämpfliért és Laci (Szekér) Schell-jéért. Apám odaadta a kocsiját – mekkora könnyedség: befér a bicikli, szárítóállvány, két laptop, 2 pár extra cipő, hogy bringázni is lehessen, két pár concept, plussz a szkiffek villái, hogy Csepelen, csak a hajókat kelljen kötni és az amúgy sem kevés egyéb cucc.

8-kor lent a szigeten Szabados már vár, mire leérek. Bemegyünk. Mire hátra érek, már érkeznek is a többiek, és mondják: megjött Péter, Krausz Domi papája, és a másik szállító is. Ali Anna is megjelenik: spinningel, lévén nincs hajója. Kérek tőle gurtnit, mert az összes elfogyott a pakolásnál, de így sincs elég. Végül Csepelen kerítek néhányat.

Jó, hogy megálltunk Csepelen, mert a kisfutón valaki behúzta a kéziféket. A ferodol émelyítő. Beszélgetek az őrrel és pakoljuk a hajókat. Az olimpia a téma természetesen – Maca is kiköt és belemegyünk a probléma velejébe. Mikor felnézek a futóra, látom, hogy az egyik szkiff alól kicsúszott a párnafa, újra kell kötni – szóval jó 2 órával később indulunk, mint a másik futó.

Mire leérek Csepiék, már a futó felét lepakolták, de még így is 2-2,5 órát dolgozunk. Aztán irány a város, Teleki Blanka kolesz előtt még beugrunk pizzázni, illetve páran a Bociba. Egyiket sem utoljára a héten.

A szállás elfoglalása után irány a pálya. A víz tökéletes. Már kezd lemenni a nap, mire felvillázok és vízre megyek. Három kör. A srácok kettőt mennek. Enyhe szél és a hajóm úgy futo, mint még sosem. Csodálatos érzés volt egyedül a Maty-éren, a pályán. Az év legjobb edzését sikerül összehoznom, sebesség tekintetében (köszönet Csepinek a propellerért). Evezés után, mindenki kipróbálja a szkiffemet – sose adom oda senkinek a Nagy-Dunán, most sem értem hogyhogy – mindegyik odáig van, pedig a Fillippik drágábbak, de ez legalább úgy néz ki, mint a batmobil.

A pálya csodálatosan nyugodt, nem fúj a szél, jó érzés ülni és bambulni a stégen az ég alatt a pusztában.

Dani Zsolt is itt van. Oda jön, beszélgettünk néhány mondatot, megbeszéljük a szkiff döntőket. Kár, hogy a szállítás miatt nem láttuk a vasárnapi futamokat.

Este még egy egyeztetés, hogy másnap mikor kezdünk – Dödi mikor jön – egy séta és fagyizás a városban.

 

Augusztus 18-21.

Reggel nyolckor kelünk, indulunk a pályára. Szekér telefonál, hogy: „hol vagytok már?” Fél órával korábban érkeztek, tipikus. Elkezdjük az edzéseket. Már többen vagyunk, érkezik a többi DEKes is. Elsősorban a kicsik. Anna és Gabi gyerekei, serdülők, tanulók.

Közben ráéreztünk a rockra, kifelé menet és befelé is csak az aszól.

Zsolt is itt van már hétfőn, Menya csak kedden érkezik. Nyolcasoznak az egyetemi VBre. Megnézem őket. Nem olyan rossz, bár vannak dolgok, amik nem tetszenek, de elismerem, hogy ennél jobb csapatot nehezen tudtak volna összehozni, sőt.

Nem evezünk ezekben napokban sokat. Egy alkalommal csak 8 km, két kört szinte semmi. Pörgetések, gyorsítások, alaptempó, technika. Jól mennek az edzések dublóban és négypárban is. Négypár még Dezsőnek is tetszik, több az erő, mint a technika, de nem rossz. Ahhoz képest amennyit beletettünk.

A ks négypár is formás, sokkal összeszedettebb, mint a korábbi hónapokban.

Estére már más egyesületek is érkeznek Hajógyár, Baja. Lopez kiabál a partról miközben evezünk. Csak a sziluettje látszik, de annyira Ő az: lobogó haj, óriás-vastag combok, ki más lehetne 500nál.

Másnap még többen jönnek. Nézzük az egyik futót: kinek van új nyolcasa rajtunk kívül? Utóbb, már a versenyen, látom a Fradisok vették, ving villás Schellembacher.

Minden este pizzázunk és sétálunk a városban, nézzük az olimpiai összefoglalókat a szegedi Klauzál téren, az óriás kivetítőn és a szegedi hömpölygést. Napközben csendes pihenő és ebéd a SZOTE ételbárban. Mindig a borzas szelet a nyerő, de sose gondoltam volna, hogy ennyiféle variációja lehet a rántott húsnak. Ráró próbálkozik a börgerrel is, de a Batman figurán kívül semmi jó nem akad ott. Napközben pörgetünk néhány filmet, több jót, mint rosszat. Szatír hozta az 5.1.-et olyan mintha benn ülnék egy multiplexben, miközben nézzük a Füstölgő Ászokat. A legjobb az egészben, hogy van net és, minél többen vagyunk, annál több a laptop szóval indulhat a Quake party, de abból is csak a baltás.

Várunk. Várjuk a pénteket, hogy kezdődjön a verseny, és végre letudjuk, amiért néhányan egy-két hónapot, néhányan akár egy évet is készültek keményen.

 

Augusztus 22. péntek

Reggel nyolckor kezdődnek a futamok. Pont a mi számunk a férfi felnőtt szkiff. Pont az első futamban vagyok. Nincs órám, pár perccel később megyek vízre, mint szoktam és nem érzékelem a csúszást fent sem, melegítek a saját ritmusomban, majd mire beállok a rajthoz, pont belemegyünk a két percbe. Figyelmeztetést kapok. Joggal. Nem vitatkozom. Végül is a verseny első futama, nem illett volna késnem. A futamot abszolválom, kicsit keményebb volt, mint számítottam, de fel kell ébredni. Rajtban ellökött a pontonos. Biztos jót akart, de azért szóltam a futambírónak, hogy szóljon neki, mert azért zavaró volt.

Reggel már találkozom az ellenfelekkel és a sok ismerőssel. Sokan köszönnek - visszaköszönök. Mindenki siet a futamára. Vannak, akik feszültek, vannak, akik lazák, csak jól akarják érezni magukat ebben a pár napban. Nem mindenki vérben forgó szemekkel van itt: most vagy soha! Inkább most és mindörökké… Van, aki reggel a futamok előtt a pályán borotválja a fejét. Talán ettől a kinyilatkoztatott rituálétól várja a sikert, vagy az ellenfelek félelmét.

A bírók nézik a lábtartó cipőket a stégen, ikszelik ki ment már vízre. A speaker is bejelentkezik – Hörcher Dani, jól mondja a dolgokat, minden futamból kiemel embereket, csapatokat, esélyeket latolgat és párhuzamosan közvetíti az olimpiát is. Vajda Attila győz, mindenki megkönnyebbül, hogy igen él a magyar sport, még ha csak egy kicsit is. Kicsit mienkének tekintjük az érmet.

Lemennek az előfutamok, mienk az első középfutam. Sikerül győznöm, de még így is egész délután a döntőn gondolkodom, próbálom az agykontroll technikáim emlékeit felelevenítve relaxációval tölteni a délutánt. Ebéd után nem nagyon mocorgok, csak mikor a hangos beszélő hangosan harsogja „…Danubius, Danubius és fél hajóval győz a Danubius…”. Mi ez? Milyen futam és látom Budai Anna négypárja. Öröm fog el, hogy nyernek. Hisz oly régen nem nyert már ebben a számban senki tőlünk. Nem is gondoltam volna, hisz Anna sem mondogatta évközben, hogy esélyesek. Bár nem is versenyeztek sokat ebben a számban, ha jól emlékszem. Felballagok a díjkiosztóra és gratulálok nekik és az edzőjüknek is. Szép volt. Sőt mikor látom, hogy Szolnok és Velence áll a csapat (Kőhalmi Bence, Simon Péter, Cs. Kovács Zoli és Krausz Domi) két oldalán elgondolkodok, hogy valami történt, hisz a velenceiek egy számmal nagyobbak, a szolnokiak pedig mindig jók utánpótlásban – Anna lehet, hogy tudott valamit tanítani ezeknek a gyerekeknek ilyen rövid idő alatt?

Visszaballagok a hajók közé a Gergő pokrócára. Találkozom Dezsővel, eszembe jut, amit a ks négyesről mondott és várom, hogy mikor lesznek ők is. Már elkezdek készülődni, mikor ismét jön a hír a pályáról: „…és első a Danubius csapata…” micsoda? Hisz nem is tudok senkit, aki bajnok esélyes lenne. Mikor kimegyek a partra, valaki mondja: a négyes. „A négyes?” Kérdezek vissza. Hihetetlen, de Neisten-Vanczák-Parizán-Kozsák megnyerte a ks négyest. Nem akarok hinni a szememnek, már a gondolatra, hogy két fiú aranyat szereztünk, megörülök és ráadásul ezekben a számokban…

Szinte csak mellékzöngéje a napnak számomra, mikor látom, hogy Tiszai Balázs és Horváth Kristóf bronzot szereznek a tanuló dublóban.

Készülünk tovább a futamra. Fura, hogy máskor én menekülök Laci elöl a parton, ha szkiff edzés van, most pedig ő megy teljesen külön utakon. Leviszem a lapátot, sokakkal találkozom közben, akik ugyanerre a számra mennek a kis vagy a nagy döntőre. Jó érzés, hogy Petrity Rudi elindult, vagy Vámos Gyurka, akik még mindig odaállnak.

Mikor leteszem a hajóm és abszolút magamra, a versenyre koncentrálok, veszem észre, hogy valaki elvitte a lapátomat. Nem hiszem el, ilyen még nem történt az elmúlt 11 évben, ráadásul meg is volt jelölve a mandzsettán. Pánik fog el: na akkor most mi lesz, Én ugyan le nem húzom más lapáttal a futamot. Kiabálok a bíróknak, akik az ötödik hívásra észre is vesznek. Mondom a magamét és a régi ismerős arc, mondja: mi nem tudunk semmit se tenni. Bemondatjuk, az elég nem? – mondja délvidéki hanglejtésben. Egyszer csak szólnak a hátam mögül. Kitka Gergő hív, látom, hogy tol vissza a stégre és kérdezi: nem ez a tiéd? Persze, hogy az! Egyből megnyugszom. „Csak nyugalom, nem lesz semmi baj” vagy valami hasonló, jön a hátam mögül a kifordított hang, Gyurka üti el a dolgot viccelődéssel. Bemelegítés közben is odaszól: „Minden kezdet nehéz” és nevet.

Ellenszél van a pályán. Borit odahívom a rajtnál a kisstégre, hozattam vele csavarhúzót. Könnyítek a belkaromon, egy negyedet. Iszok és megyek futamra.

Mikor beállunk a rajthoz és meg fog a pontonos, érkezik egy motoros. Nem akarom elhinni, de jön felém a hullámja. Intek a motorosban a versenybírónak, hogy probléma van. Látja is, de az indító bíró nem reagál. Mindketten őt nézzük. Majd elkezdik beolvasni neveket. Ekkor már Szekér és Bobo is kiabál, hogy várjanak, ne hullámról induljunk. A versenybíró rájuk hördül, hogy ilyenkor ők már nem mondhatnak semmit, különben is látja Ő, majd elfordul, lapoz valamiben, majd néhány másodperc múlva visszafordul és emeli a zászlót. Düh fog el, hogy ismétlődhet meg ugyanaz, mint tavaly – akkor is hullám után indultunk – egy picit enyhül a hullám. „Elkészülni” – a zászlót nézem és próbálok csak a rajtra koncentrálni – „Rajt”.

Futam közben pumpálom, de ugyanakkor nyugtatom is…evezek. Próbálom utolérni a többieket. Megint lassú volt a rajt, de legalább nem maradtam le annyira. Folyamatosan zárkózom fel. Szekér vezet, Szél egy hajóval mögötte, mikor észbe kapok, már csak ketten vannak előttem, 800-ra odaérek Szekér mellé és próbálom felvenni a ritmusát. A partról drukkolnak, kiabálnak nekem és neki is. Elhagyjuk a többieket, majd szép lassan elaraszolgatok Én is tőle. 1700 körül érezem először, hogy meglesz, nem tudják már elvenni tőlem. Mire beérek a célba, már megnyugszom. Előtte úgy képzeltem, ha sikerül üvöltök. Most csak a kezemet bírom felemelni. Magasba emelem, és ott tartom. Szekér és Szél a második. Vámos Gyuri hangját hallom: üvölt a nádas mellől, nem fogom fel, hogy mit, csak a nevemet hallom. A díjátadón a kezembe adják a vándorserleget, nem engedem el, a magasba emelem. Kevés ismerőst látok, majd’ mindenki a cox peroron van, vagy már a nyégypáron.

Mikor a hajómhoz megyek gratulálok Simon Bélának És Vinkó Gazsinak a perorhoz, Mezei Pityunak és ők is nekem. Jön a cox peror befutója, titkon bízom benne, hogy Menya és Zsolt behúzza az aranyat, de látom: már nem tudják. Haller Áki és Tari Jani vezet előttük annyival, hogy már nem lehet behozni, viszont ők is tisztán verik a többieket.

Elrúgás után nem evezek le pályáról, feljebb megyek, megvárom a ks négypárt. Nagyon tartunk a Bajától, Varga Tomi beült, szóval bárhogy alakulhat. 1800 körül várom a futamot. Ibolya, Csepi Anyukája is ott van. Próbáljuk kitalálni, hol állnak. Mikor úgy érzem hallótávolságon belül vannak, torkom szakadtából kiáltani, sőt üvölteni kezdek, ahogy csak tudok: „Hajrá Danubius! Gyerünk Ráró! Szabados! Szatír! Hajrá Csepi!” Győznek egy hajóval.

Véget ér az első nap.

 

Augusztus 23. szombat

Reggel hatkor kezdünk, hogy tudjunk még evezni egyet, nem tudom hányan csinálják még ezt a klubban vagy másutt, de a pályán sokan vannak azért. Kanóc is evez: szkiffel, fogyaszt. Őrültnek tartom, de fel is nézek rá, hogy vállalata ezt. Gergőnek meg lehet a súlya, de Kanócnak nem sok esélyt adok – egy hónappal később kezdte és több volt a súlya, mint Vanczáknak. Hihetetlen, amit ezek a srácok művelnek. Igaz egyszerűbb lenne, ha nem engednék el a súlyukat 10 kilóval vagy még többel. Biztos vagyok benne, hogy nem bírnám végigcsinálni ezt. A parton is sokan beszélnek Kanócról.

Délelőtt nyugodtan telik. Mennek az előfutamok, ismét csak a saját futamra koncentrálok, de feltűnik, hogy nincsenek annyira jelen a többiek. Első sorban a ks fiúk – este lesz csak a nyolcas, addig a szálláson pihennek.

A középfutamoknál csak egy dologra leszek figyelmes: a serdülő szkiffesekre. Domonkos és Cs. is indul. Hallom a speakert, amint próbálja fokozni a futam hangulatát. Kimegyek a partra, hogy megnézzem: mi történik. Első helyen egy ismeretlen, második helyen Cs., harmadikat ismét nem tudom, a negyedik Krausz Domonkos. Nem jut be, sajnálom, de nagyon szoros a futam, talán 1 hajón belül jön be a második harmadik.

Tovább folyik a nap. Ebéd és relaxáció után elkezdünk melegíteni jó két órával a dubló előtt. Biciklivel feltekerek a serdülő szkiff döntőre. Útközben jön a serdülő peror Bence és Peti a mezőny végén küzd, de nem is olyan rossz, hogy egyáltalán bejutottak, tudnak még fejlődni. A rajtnál, Anna elmegy a kis döntővel, Domokos futama, néhány perc múlva érkezik, nyugodtan mondja: „Szépen elment egy hajóra…”.

Várjuk a döntőt. Elrajtolnak, majd pár száz méter múlva már kezd szétszakadni a mezőny. Az első-második és a harmadik 2,5 hajón belül megy. Cs. a hatos vagy ötös pályán, a futamban vezető velencei (?), már kezd tisztán elszakadni, de a mi gyerekünk meccselni kezd a kettesen evező csepelivel. Le van tőle maradva, de ennek és (még) gyengébb alkata ellenére ott van. Szólok a mellettem tekerő fiúknak: „Egyszerre: Hajrá Cs!” és ezt skandálva tekerünk 400 métert. Szerencsére segít, Zoli elkezd araszolni és el tud szakadni tőle, majd másfél hajónyira. Az első helybe valószínűleg nem fog tudni beleszólni, de meg kell, hogy tartsa a pozícióját. A csepeli, az utolsó 300-on elkezd emelni és noha magasabb a sebessége remélem kitart az előny. Kitart. Meg van az ezüst, ami a korábbi évek tükrében felér egy arannyal a klub számára.

A dubló előtt nyugodtak vagyunk, talán túl nyugodtak is. Mikor elkezdünk felevezni a csapásszám mérő kihagy, nem indul. Nem tudom menjünk-e vagy kerítsünk egy másikat. A parthoz evezünk – Vámos Gyuri ad egyet. Bemelegítés alatt végig minden megy a rész tempók a rajtok, nem pánikolok, talán túl nagy is a nyugalom.

Rajt után szokás szerint lassan kezdünk, de valami nem stimmel. Túl nagy Varga és Kelemen sebessége, nem tudunk utánuk menni. Nem értem, de küzdök, hogy minél inkább elmenjünk a többiektől és utánuk tudjunk menni. Sajnos nem sikerül. Másodikként érünk be. A csalódás egyértelmű mindkettőnkben. Nem azt hoztuk, amire számítottunk, nem úgy eveztünk, mint az elmúlt hetekben. Egyikünk sem érti. A célban hallom Kelemen ordítását – tudom én is, így örültem volna helyében. Nem bánt.

A díjkiosztóról nézzük a non kox négyeseket. Azon gondolkodom: Simon Béláék merészek: egymás után két számot vállalni, de összejön nekik, mindkettőt megtudják nyerni. A ks nyolcasokat már a kikötőstégről nézzük. Nyer a Danubius, szinte könnyedén, több mint egy hajóval. Az egészben egy zavaró van csak: a speaker úgy közvetíti, mintha a Szeged lenne a címvédő, pedig az elmúlt két évben mi nyertünk.

Este kitárgyaljuk még a dublót, nem feszültségmentes a beszélgetés, de ez van. Bízom benne, hogy ismerjük már annyira hárman (Dezsővel is), hogy nem fog problémát okozni a pillanatnyi feszültségen túl.

Menya és Zsolt már szereli a négypárt, Én még megkérem Gabit, hogy masszírozza ki a derekamat. Valahogy teljesen bemerevedett.

Este vacsoránál még beszélgetünk Kokas Gergővel, Fradiról, evezésről, problémákról. Elsősorban a klubok szervezéséről, szervezettségéről, a tagokról. Meglepődök, mikor vázolja célját: önfenntartóvá tenni az egyletet, elsősorban a tagdíjak révén. Becsülöm keménységét, amivel elérte, hogy tényleg csak fizető tagok járjanak le. Elgondolkodtató, hogy klubjainkban a tagok, vagy a klubba lejárok, mennyire nem észlelik annak a feltétel rendszernek a hiányosságait, és saját hozzájárulásuknak (tagdíj, munka) fontosságát, amik még (sajnos) ehhez az alacsony szolgáltatási színvonalhoz is elengedhetetlenül szükségesek.

Este már nem evezünk, fáradtak vagyunk. Hazafelé bemegyünk tankolni Menya, Zsolt, Szekér, Bori és Én. Veszek chipset és félórát hallgatjuk a kúton a magnót és eszünk, viccelődünk. A legjobb csapat építés évek óta.

 

Augusztus 24. vasárnap

Utolsó nap. Hatkor csörög az óra, de egyikünk sem mozdul. Egyszer csak Szekér elkezd beszélni: „6:28 van elkell indulni!” de inkább közösen megszavazzuk, hogy pihenjünk tovább. Fél nyolckor kelünk. Elkezdünk pakolni, mert már nem jövünk vissza.

Most vagy soha! Érzem az utolsó napot, nyerni akarok négypárban és tudom, hogy a többiek is. Halk zenét hallok a szomszédból, Eszembe jut a mondás: „Nem kell ide tucc-tucc! Csak húros hangszerek és kétkezi munka” Irány a szoba és az 5.1ből máris üvölt a System Jet Pilotja. Én is Egy Jet Pilot vagyok és indulok a harcba. Mindannyian azok vagyunk és telítődik a szoba energiával. Valaki bejön, hogy a szomszédban alszanak, utóbb kiderül Ali Anna (második lett ks szkiffben és negyedik normál szkiffben), de ekkor még nem izgat: ”OB van! Reggel hattól ébren vagyunk és készülünk a pályára!”

Kifelé ismét a system szól – lehet, hogy kezd egy kicsit sok lenni a rock, de fel kell pörögni.

Délelőtt elmarad a négypár előfutam, örülünk, mert eggyel kevesebb, de így ki kell mennünk evezni. Borult az ég, de bízunk benne, hogy nem fog eleredni. Nem sokkal később csalódnunk kell: az idő lehűl és elered. Közben beállítjuk a nyolcast, Zsoltnak emelni kell, szerencsére tudtunk emelőéket szerezni a villa alá és így csak döntünk kell a tengelyen.

Nyolcasban az előfutam jól esik, szerencsére nem túl kemény, de legalább tudjuk gyakorolni a rajtot és az utazót. Utána egyből megyünk vízre négypárban. Néhány tempó és rajt, majd kötünk ki. Ebéd, aztán pihi.

Ismét kiesik, hogy kivel mi történik, de annyi azért átjön, hogy Tiszai Balázs a középdöntőig, Horváth Kristóf a döntőig jut tanuló szkiffben. Cs. Kovács és Krausz bejut a döntőbe dublóban és ott második lesz. Kristóf is második lett, de nem is akárhogy, a speaker csak az ő nevét skandálta, 5. helyről jött fel végignyomta a pályát és a végén második lett. Mikor beér, magasba emeli mindkét kezét – én is örülök vele és mindannyian. Aki a hajóknál volt, mind a parton van és az ő futamát nézi.

Reisinger Péter is indul – adaptív egypárban. Másodikként ér be: le a kalappal, hogy elindult.

Négypárra sietni kell, kicsit elszórakoztuk az időt. A rajtra, sőt a pályára sem emlékszem, csak arra, hogy teszem a dolgomat és teszik a többiek is, mikor Szekér szól: mind odatesszük, amink van és sikerül ellépni a Bajától. Mind ezt akartuk, és 1700-nál már biztos vagyok benne, hogy meglesz. 1800nál már a speakert is hallom „Megindul a Baja, vajon feltud e jönni a Danubiusra?” kinézek és tudom, hogy nem, de egyszerre hallom Szekért, aki tudom, hogy dühből kommentálja a speakert és mind a négyen jobban húzunk mint elötte.

Mikor beérünk a célba, elér az endorfin, boldog vagyok és hallom, amint hang hagyja el a torkom, majd Zsolt és Laci kezét keresem, hogy megfogjam és köszönjem nekik, hogy sikerült. Sietni kell nyolcasra, tudom, hogy jól fog menni a fáradtság ellenére is.

Mikor kikötünk a többiek, már lent vannak és segítenek felvinni lapátokat.

Fent összeszedjük magunkat, és már indulunk is a hajóhoz. Mielőtt megfognánk, Laci körbeállít minket, átkaroljuk egymást, és vázolja a pályát: „Eljövünk, ahogy tudunk” – kis szünetet tart  - „40-45-tel. Tovább megyünk, ahogy csak tudunk 750 és 1000 után emelünk amennyit csak bírunk.” – a mondat végén ismét szünetet tart, majd így szól: „Az utolsó 500 méteren emelünk – 44re legalább”. Elindulunk. Mind megmosolyogjuk ezt a hihetetlen tervet, de mindannyiunkban benne van: megcsináljuk!

Csak dresszben állunk a rajtnál, várunk, mindenki készül. Csend van. Néhányan szuszognak, csapkodják a combjukat, vagy egyszerűen csak ülnek és várják a rajtot. Pál Tibi bá az indítóbíró: „Elkészülni!” – magasba emeli a zászlót, a pillanatok telnek, Laci hátát nézem, mikor indul. – „Rajt!” És már húzzuk, olyan tempóval, mint amilyennel korábban sosem. 20. csapás körül nézek ki először, hogy mi a helyzet, hol állunk? Csepelnek és Szeged B-nek megyünk, de a Szolnok és a Szeged A, majd’ fél hajót vert ránk. A Hajóba koncentrálok, Korom Balázs üvölt, hajt minket, jó dolgokat mond, Követem Lacit és már 750-nél vagyunk. Emelni próbálunk, nem érzékelem, hogy sikerül-e javítani pozíciónkon, de mindent beleteszek, majd ismét emelés. Ekkorra már ott hagyjuk a Szeged B-t és menekülünk a Csepel elöl, nem nézek ki, így nem tudom, hol tartunk. 1600 környékén pillantok fel és mintha a csepeliek mellénk értek volna. Mindent felteszek, hisz már nincs idő. Kicsit több mint egy perc – 50 csapás kb. és Laci emeli a tempót ahogy csak bírja és megyünk vele.

A végén Szolnok nyer tisztán, Szeged második, Danubius harmadik, Csepel negyedik. A többit nem tudom, mert nem látok a boldogságtól, hogy dobogóra állunk. Végre. Ez még egy Danubiusos csapatnak sem sikerült.

A kikötésnél látom, hogy a lányok négypárban 3. kok nyolcasban pedig elsők lettek, gratula nekik!

Mikor a dobogóra állunk, üvöltünk, ahogy bírunk torkunk szakadtából, hogy mindenki tudja az örömünket.

Megtudom még, hogy Csepiék eltörték a lapátjukat rajtban, Magdi CSengével pedig 3. lett.

Majd megyünk villázni, hajót pakolni. Nem tudom mért, de mindig mi maradunk utoljára. Sajnálom, hogy sokan el is mennek időközben, főleg a kisebbek – nem lesznek rajta a csoportképen. Ha tudnák, hogy mennyi erőt lehet egy ilyen fotóból meríteni évközben.

És végül összeállunk a fotóra, mindenki előkerül: akik a biciklijüket kötözgetik, akik a cuccukat pakolják, a zuhanyzók és akik még mindig a hajó szállítóval szöszmötölnek.

Mikor mind ott vagyunk és összeölelkezünk: Egy! Kettő! Három!...HAJRÁ DANUBIUS!!!!!!!!!

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://dnhe2.blog.hu/api/trackback/id/tr86636346

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Boris 2008.08.27. 19:30:00

Gratulálok mindenkinek! Felnőtt fiúk, csodálatos! Kis túlzással, történelmet írtatok!
(FF1x, FF2x, FFks4-, FF8+ ilyen jó eredmények soha nem voltak a klub történetében!)

Sajnálom, hogy a felnőtt lányok ilyen gyengén szerepeltek. Szomorú volt látni a sok elhódított kupát!Kívánom, hogy jövőre újra több sikeretek legyen!

Buday Anna és a serdülő/tanuló fiúk: Utoljára 13-14 éve tudtunk örülni ezekben a versenyszámokban a sikereknek, nagyon jó látni, hogy milyen jó csapat és milyen eredményes versenyzők lettetek.

Gabi: Gratulálok a fiatal csapatoknak, a serdülő/tanuló lányok is a "Te idődben" arattak utoljára...

Mindenkinek jó pihenést kívánok és bevallom szörnyen irigykedtem...

allianna 2008.08.28. 11:25:13

Jó volt olvasni, köszönjük Gergő. És tényleg nagyon jók voltatok. Egyébiránt semmiféle vasárnap reggeli fegyelmezési kísérletemre nem emlékszem.
Fontos:
A női nyolcas győzelmével Kuli Kriszta megnyerte élete 44.-ik felnőtt bajnoki aranyát!!!!! (az elsőt, első éves ifiként nyerte Ferenczy Dórival, a (mostanság) eresz alatt levő kék hajóban, amikor megverték az 1992-es, barcelonai olimpiára készülő felnőtt válogatott dublót...és utána sorra jöttek az aranyak, szkifftől nyolcasig számtalanszor megnyert mindent)
Érdekes:
Sarlós Erzsi szeretett edzőnőm 1986. - 22 év szünet - után megszerezte újabb bajnoki címét.
Minden jó, ha vége jó:
Bea - kicsi Terézkével - küldte felénk az erőt, ami hál'Istennek legalább a nyolcas futamunkra megérkezett a távoli Helsinkiből. Máskor, ha ilyen cudar messze mész, hamarabb is elkezdheted...(mármint az erőküldést)
És még kiemelném:
Ahogy az olimpián is szokták volt mondani, hogy minden idők legjobbija volt, bátran kijelenthetem, hogy a női nyolcasban Vercsi minden idők (legalábbis '94 óta van összehasonlítási alapom) legjobb kormányosa volt!

Orbán · dnhe2.blog.hu 2008.08.28. 12:08:42

Anna! a másik Anna jött be és hívta fel a pihenésedre a figyelmemet:)

Orbán · dnhe2.blog.hu 2008.08.28. 12:11:31

Kérek szépen mindenkit, akinek van picasa, tar.hu, vagy egyéb megosztott netes mappája, az ob fényképekkel, illetve minden szülőt és fiatalt, akiről készített valaki fényképet valahol, az juttassa el a klubba, nekem címezve azokat, hogy eltudjuk készíteni az idei albumot is és a jövő évi naptár.

Sajnos idén nem volt senki, aki végig fotózta volna az OB-t ezért fontos, hogy bárki akinek van valami ezzel kapcsolatban adja oda.

Hanna 2008.08.28. 12:50:20

Gratulálok az összes fiunak (Anna és Dödi embereinek egyaránt) és a női 8asnak!!! Az erőküldés meg ha csak egy órával korábban érkezett volna akkor azért a lányok is jobban domboríthatnának... de ugye sportban nem szertjük a ha-val kezdődő mondatokat...
És valóban nagyon profi coxunk volt a 8asban:)
jó pihenést mindenkinek!

Ádám 2008.08.28. 22:22:16

Orbán!
Ha nem vagyok indiszkrét, de mi az amit Dezső mondott a ks négyesről, amiről említést tettél?
Amúgy remek beszámoló!
Ádám (Pszihó)

Orbán · dnhe2.blog.hu 2008.08.29. 10:10:58

Valami olyasmi volt: "Nem is eveztek rosszul, lehet, hogy jövőre rá kellene állni a váltott evezésre...?"

kb. ilyesmi

szekérlaci 2008.08.29. 11:49:56

Csak annyit szeretnék ideírni azon kívül, hogy "ilyen jó még sose volt", hogy tényleg nagyon jó érzés volt csíkosnak lenni ezen az OB-n. Nekem igazi újdonság volt egy ennyire jó csapathoz, társasághoz tartozni. Minden felesleges érzelgősség nélkül szeretném megköszönni ezt az élményt mindenkinek de főként persze csapattársaimnak, akikkel végigversenyezhettem a hétvégét...

M.Kriszta 2008.09.03. 12:37:26

Én is garatulálok mindenkinek, és csak remélem, hogy lesz még ilyenben részünk...esetleg velem együtt is.
Bori, a felnőtt lányok örülnének, ha esetleg jövőre te is erősítenéd a csapatot..ha már irigykedsz :)

Boris 2008.09.03. 12:46:04

Szia Anna!
Örülök, hogy Vercsi jobban kormányzott mint bárki más, többek között mint én tavaly. Bár akkor semmilyen hibát nem véltetek felfedezni benne, azért örülök, hogy "mégis" túl lehetett szárnyalni tehetségemet..:)))
Kriszta: Kormányosként már biztosan nem fogom erősíteni a csapatot, hiszen megvan az emberetek erre. A jövőt meglátjuk...

Lincsi 2008.09.03. 16:47:46

Gratulálok mindenkinek! nagyon jók voltatok! jutalomként találtam két evezős videót, az elsőnél nem tudtam, hogy sírjak-e vagy nevessek...

www.youtube.com/watch?v=qoyHvBKouKU

a második egyértelműen vicces:
www.youtube.com/watch?v=6Cz7p9Z3EYc

Vercsi 2008.09.03. 17:57:46

Köszi a dícsérő szavakat, de remélem jövőre már nem csak a coxi helyen fogok ülni:)
Nekem fotóm nincs, viszont csomót videóztam, majd feltöltöm és dvdn, pendriveon továbbítom, akit érdekel.
Jó pihit!

ui:És a szürke puli még mindig nálam van, szóljatok, ha tudjátok kié!

Boris 2008.09.04. 08:33:25

EGYETEMI VB: F2x előfutam: péntek 13:20!!!!

allianna 2008.09.04. 12:14:28

Szia Vercsi! Én is remélem! És szeretném majd megnézni a videót, köszönöm ha lemásolhatom.

Szia Bori!
Éreztem, hogy ezzel gond lesz... De annyira friss az élmény, és olyan undorító oldalszél volt, és szegény fradisok jobbra-balra csalinkáztak, és a szegediek is csattogtatták a bólyákat lapátjaikkal... mi meg, mint a nyíl!
Szóval nem magyarázkodom, a Rogge is mindig az adott olimpiát értékeli, hogy az adott társadalmi, politikai, gazdasági körülmények között milyen volt a lebonyolítás, én az ő szavaival éltem, hogy minden idők legjobbika, pl. Sydneyben mondta, Athénban mondta, most nem mondta. De szerinted sem volt rossz azért a pekingi olimpia, ugyi? Világbéke, szép napot, üdv.: Anna.
No és hajrá fiúk! Remélem a Ti tiszteletetekre hangzik majd fel a győzelmi induló, szép nemzeti himnuszunk helyett a Gaudeamus igitur!

Fiúk a HQ-ból 2008.09.04. 12:56:56

Evezés mindenkinek: „Tárt kapuk”


Az evezés a legegészségesebb sportok egyike!

Az evezőssport, mely gróf Széchenyi Istvánnak köszönhetően terjedt el hazánkban, az egyik legegészségesebb sport. Szabadban űzhető, akaraterőt és közösségi szellemet egyaránt fejlesztő, embert formáló sportág, korhatár nélkül. Az evezős mozgás a teljes izomzatot igénybe veszi, jótékony hatással van a keringésre is. A vízi-világban életre szóló élményeket, igazi barátokat és az egészséges élethez szükséges kondíciót szerezhetsz magadnak!


2008. szeptember 6-tól november 1-ig minden szerdán 18:00-19:00 óráig, szombaton 10:00-11:00 óráig lehetőséged van kipróbálni és elsajátítani e gyönyörű sportág alapjait!


A Danubius Nemzeti Hajós Egylet tagjai szakszerű oktatást biztosítanak tízevezős és kétpárevezős túrahajókban. Az oktatás első alkalommal ingyenes, azt követően a következő költségekkel kell számolni 700 Ft hajó bérlet/fő + 1300 Ft oktatói díj.

Egy alkalommal kétpárevezős hajók esetében 1-4 fő, míg tízevezős hajó esetében 7-10 fő részvételére van lehetőség.


Helyszín:

Danubius Nemzeti Hajós Egylet

Margitsziget, Hajós Alfréd sétány 2. – a Sportuszoda háta mögött, a sziget budai oldalán


Részletesebb információ és jelentkezés:

STEP ügyfélszolgálat (step@mol.hu, 06-1-361-5737). A szerdai alkalmakra hétfőig, míg a szombati alkalmakra szerdáig lehet jelentkezni.


Danubius Nemzeti Hajós Egylet

Telefon: 239-42-41

e-mail: postmastrer@dnhe.t-online.hu

dnhe2.blog.hu


Dr. Domonkos Anna T 388 7135, 30/961 4386

e-mail: postmaster@bpevezos.t-online.hu

Boris 2008.09.04. 14:50:47

Anna: aranyos vagy de tény, hogy egy ici-picit féltékeny lettem a Vercsire azért gondot nem csináltam belőle. De köszi a bővebb tájékoztatást. Én egyáltalán nem vagyok gyakorlott kormányos, tavaly is csak azért vállaltam be, hogy még utoljára üljünk össze egy hajóba mindahányan, úgyhogy nálam mindenki csak jobb lehet. Tavaly szerintem szerencsém volt és ezért sikeredett jól a kormányzás. Mégsem megyek ma a szigetre, de azért október 11-ig még találkozunk! Hogy a Pekingi olimpia jó volt-e... Hát nekem nagyobb élmény volt az előző kettő, valószínű a nagyobb magyar sikerek miatt. Ez már másról szól.. De majd megdumáljuk!

Boris 2008.09.08. 10:16:44

Kedves egyetemi férfi 2x: várjuk a beszámolót az Egyetemi VB-ről...
Ja és Gratulálok a Lacinak is az eredményhez!

Orbán · dnhe2.blog.hu 2008.09.08. 15:27:51

Majd jól beszámolunk, csak kell még egy kis idő... :)
süti beállítások módosítása