A következő bejegyzést Petrovszki Ági készítette a hétvégi Tisza-kupáról. Akinek van fotója várom a klubba a számítógépre...

Sziasztok!

Végre akad egy kis időm, így meg tudom írni az élménybeszámolót a versenyről.

Egy egész hetet sikerült együtt edzeni Gerdivel rá. Pályát húztunk lefele, rajtokat gyakoroltunk, felfele is húztunk a K-hídtól a sziget csücskéig, technikáztunk, kipróbáltuk úgy is, hogy Gerdi a vezérevezős, úgy is, hogy én (Faragó Tamás javaslatára), és nagyon izgultunk. Mindig bosszankodtunk, hogy kérésünk ellenére sem állította vissza Bálint a lábtartót (reggelente Lacival a Wien-ben eveztek), pedig este ez nagy időveszteség a sötétedés miatt.

Köszönet Fanninak, F. Tamásnak és Bálintnak ezért, hogy többször is pályát húztak velem a felkészülés érdekében, amikor Gerdi nem tudott jönni.

Elérkezett a nagy nap. Hajnalok hajnalán keltünk, hogy időben megérkezzünk. Eszter jött velünk szurkolni, aminek nagyon örültem. Gyors villázás, bemelegítés szárazon és vizen, majd 9.25-kor rajt. Hugomék indultak az első előfutamban, őket sokáig állítgatták, természetesen ki is ugrottak. Velünk nem sokat vacakoltak, én még azt néztem, hogy nem látszik jól a pálya, annyira ritkán állt egy -egy bója, amikor Gerdi szólt, hogy rajt. Nem hallottam, hogy indított a bíró. A másik két egység már elrajtolt. A kapkodásban rákot is fogtam. Nagy rutintalanság, mert a bírót kell figyelni, még zászlót is tart a kezében a gyengébbek kedvéért.

Beleadtunk apait, anyait, jól kihúztuk magunkat az erős hátszélben. A Danubius parton lévő evezősei is drukkoltak nekünk Eszterrel együtt. Kb. másfél hajónyit vert ránk az előttünk befutó. Miután a két futam utolsóiból a miénk lett a rosszabb időeredmény, így nem jutottunk a döntőbe, de ott maradtunk szurkolni. A női felnőtt kétpár döntőjében a Danubius ifi lányai második helyezést értek el, nagyon jól teljesítettek. Hugomék negyedikek lettek.

Jó volt arra ez a verseny, hogy lássuk, hol tartunk a többi csapathoz képest. Megállapítottuk, hogy még fejlődnünk kell. Elhatároztuk, hogy jövőre minden versenyen elindulunk doublóban és szkiffben is, mert szükséges a versenyzés. A téli alapozást sem hagyjuk ki.

Anna aranyos volt, azt mondta, hogy ügyesek voltunk, nem lógtunk ki a sorból. Ez utóbbin nem tudom mit értett.

Sok ismerőssel is találkoztunk a szegediek közül, jókat dumáltunk, szurkoltunk. Átjárt bennünket a verseny hangulata, mint régen. Dani Zsolt (Szeged vezető edzője) persze most is megjegyezte, hogy már megint a Danubius színeiben lát minket (Gerdi és én is Szegeden eveztünk gyerekkorunkban).

Összességében élveztük a versenyzést és a versenyt is. Szép a Holt-Tisza-part. Napos időt fogtunk ki, ami a szél ellenére ideálisnak mondható.

Javaslom, legközelebb Ti is gyertek versenyezni.

Üdv mindenkinek:

                                  Ági

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.