A Dunakincsét látom magam előtt, mögötte a sötét zöld víz, melyet az enyhülő szél fodroz. Enyhült a szél az elmúlt órában, nem fázom az árnyékban sem. Egy sárga katamaránon ülök, és az átépítettet Maty-éri pályát nézem. Körülöttem versenyzők és edzők szorgoskodnak, épp vízre szállni készülök, hogy felevezek Cs. Kovács hajójában, mert az ifi dubló előfutam és a szkiff középdöntője között 40 perc van csak. Segítek, hogy levezhesse a második versenyt is – sajnos, ezek szerint, még nem természetes, hogy ilyen szempontból is figyeljünk itthon a programra.

A tájékoztató már két hete lezajlott, többekkel beszéltem a parton, ez jó döntés volt. Kicsit mindenki félt, hogy fel lesz e pörögve, vagy bírni fogja az iramot, de így utólag a közvélemény szemében jól sült el a versenyzői próba, nem is beszélve arről, hogy így már a csapatokra lehetett gondolni az lemúlt héten. Lehetett készülni, már nem csak félig hivatalosan is a „második” tájékoztatóra. A legjobb persze, az lett volna, ha már azt a versenyt is Velencén vagy Szegeden rendezik, hogy valóban az idő és képességek döntsenek, és senkiben se legyen egy félsz, hogy talán elmérték az időt, vagy rossz íven ment végig a csepeli Kis-Duna ágon, a peroroknak is lett volna ideje beállni a rajthoz és még néhány apróság.

Mintha kevesebben lennénk, mint a korábbi években a Simándy Béla emlékversenyen. Pedig a pálya jó, és a környező országok evezős sportja sem vérszegény. Mégis csak egy új klub van a színtéren a horvát Korona. Szerbek, szlovákok, horvátok jöttek. Hol vannak már azok az évek, mikor a román, török, bolgár, cseh és más nemzetek csapatai jöttek el hazánkba, ide Szegedre. Vajon ez mitől függ? Kiküldünk e meghívókat, vagy vannak e magas színvonalú evezőseink. Nem tudom, nem szerveztem még nemzetközi versenyt, de sajnos ez a nemzetközi már nem nagyobb hangvételű, mint egy velencei vidék bajnokság, ahol ott marad az ORV (Olimpiai Reménységek Versenye) után a serdülő válogatott.

A pálya, melyre most mindenki figyel végre nyolcpályás lett, még sajnos nincs kész, de a bajnokságra, már minden funkciójában elérhető lesz az ígéret szerint. Szerencsére már most az állítható pontonokról indulunk már, így van lehetőség kipróbálni. Sajnos a rajtgép, a lámpás indítás még nem elérhető, de akkor valóban színvonalas nemzetközi versenyt rendezhetünk. Reggel interjút hallgattam, a speaker a pálya (?) fenntartójával beszélt, aki elmondta egy éven belül meg lesz az a vizsga, ahol a pálya megszerezheti a papírt, mellyel a FISA által elismert versenypályává minősítik. Erre szükség is van, hisz 2010ben egyetemi vb-t rendez a város, mely a húsz évvel ezelőtti ifi vb és a 11 évvel ezelőtti veterán vb óta a honi evezés legnagyobb nemzetközi szervezési kihívása, és rendezvénye lesz.

Persze kérdéses, hogy a jövő szempontjából mit jelent ez a magyar sport, Szeged város és közvetlenül az evezés számára. Vajon, ha létesítményeink felnőnek ahhoz a nívóhoz, melyre versenyzőink és edzőink közül csak kevesen képesek jelenleg, az magával hozza e az utóbbiak fejlődését is, az evezés mint magyar sportág legnagyobb javára. Ehhez mire van szükség? Pénzre, vagy eredményre, tömegsportra, vízi-majálisokra, képzett edzőkre, áldozat kész szülőkre, versenyzőkre, szervezőkre, támogatókra/mecénásokra – a válasz egyszerű. Mindegyikre, mert egyik sem működőképes a másik nélkül.

A verseny maga, jól zajlik nincs késés a pontoknál zökkenőmentesen történik a beállás, az egyedüli olyan változás amely megakaszthatja a program időbeli lefutást.

Az egyetlen igazán zavaró dolog sajnos továbbra is az élelmezés/étkezés. Mely minőségének közepes volta talán annyira nem is zavaró, viszont a cserébe kért ellenszolgáltatás (vagyis az ár) már a vérlázító kategóriát súrolja, hisz egyértelműen visszaél az étterem fenntartója a helyzetéből adódó monopol lehetőséggel.

Sajnos, nincs tömeg, csak a barátok, családok, régi evezősök vannak itt. De talán pont a pálya változása hozza meg azt a fejlődést, ami okán rangosabb nemzetközi klubok és válogatott csapatok is eljönnek ide, szegedre a Simády Béla emlékversenyre.

Folyt. Köv. az eredményekkel

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.