Két hét telt el a 22. Gróf Széchenyi István emlékverseny és a 2. Budapest Kupa után. Ez most már a második alkalom volt, hogy nem is annyira versenyzőként, mint inkább szervezőként/rendezőként vettem részt a regattán. Korábban is szerveztem a céges versenybe munkahelyemről…

Ugyan maga bajnokság egy hete volt Cernobbioban (Como mellett), de az idő hiánya és az edzés előbbre valósága miatt csak most tudom közre adni ismét élményeimet. Ugyan az is igaz, hogy tegnap este megünnepeltük a versenyt a senior gárdával, egy jó kis vacsora+moxa kombó…

Kb. egy éve annak, hogy eldobott a sors magyar hazámtól, ahová ugyan gyakran hazajárok, de mégsem élek ott – mint azt a blog hardcore olvasói tanúsítani tudják. Ne féljetek, most nem egy iszonyatosan émelyítő, könnyekkel tele összefoglaló jön…Nem, azt későbbre…

Ahogy előzőleg írtam: tízről kellett visszaszámolnom péntek este, vagy tízszer, de inkább húszszor. Mindenesetre szombat reggelre megnyugodtam és elfogadtam sorsomat. Csak a dubló. A lényeg a verseny, a részvétel. Na jó – néha más is. Szóval másnap 11:55-kor, mint korábban…

„Hétvégén olasz bajnokság! 900-an leszünk, ifi-u23-felnőtt kategóriában. Már pihi van, Vandóval dublózunk is és persze a szkiff…” Így fejeztem be az előző…

Van az úgy, hogy az embernek semmire sincs ideje. Ezt gondolom mindannyian ismeritek. Pedig valójában csak az időmegosztás nem az igazi. Valami kevésbé fontosat előbbre helyezünk, az igazán fontos dolgok elé. Talán velem is ez történt az elmúlt hetekben. Előfordul az ilyen. Sajnos…

A minap történt velem, hogy kicsit hosszabbra nyúlt éjszaka után 9:00-kor befordultam a csónakház udvarára és meglepetésemre a jó öreg, mert hát, jó öreg, de cseppet sem gyenge Vandót tqaláltam a többiek között. Egy szó, mint száz egyből le is kaptuk a dublót a polcról és…

Kilometerben és időben ennyire voltunk távol egymástól lelkeim – ahogy Nagymamám mondaná, ha élne még szegény. Lényegre térve, míg a honi mezőny nagy része a megtekintette az év első vérfacsaróját én Ravennában küzdöttem a tólószél kínálta lehetőséggel. Jelentem,…

Ismerős érzés, mikor versenyről mész hazafelé? Mikor az enyhe zsibadás elveszi minden más, amúgy is  mellékes dolog elől, a gondolat puszta lehetőseget is? Azt hiszem mindannyian ismeritek ezt. Legen szó futóversenysről, kerékpárversenyről, bírkozó vagy vívó viadalról,…

Általánosan kijelenthető, hogy Európa szerte lehűlt az időjárás. Közép-Európában havazik, az osztrák, szlovén és olasz autópályákat is hiába takaritják. A biciklik is már egyre lassabban hajtanak. De mindennek ellenére úgy tűnik tegnap előtt, az idei évben még egyszer,…