Lehűlt az idő
2009.12.15. 10:04
Egy rövid intermezzo után, délután már ismét vizen voltam, sőt másnap reggel is (vasárnapról beszélünk), amikor is akkora lett a szél, hogy csak na. Én balgán hamarabb kezdtem melegíteni mint a többiek, csakhogy 1800 méternél ( a többiek 1500nál voltak) Ale parancsára elindultunk a tó másik oldalára, de rajtam sajnos átmosott néhány hullám. Így, lévén öt fok elindultam visszafelé – mert azért mégis csak hideg van már itt is, meg a bokámat ellepte a víz.. A szél fogott, hiába húztam keményen – mikor egyszer csak egy sárkányt láttam meg a pálya feletti szakaszon átrepülni és meglepetésemre egy kiteszurfos huzott el keresztbe a tavon, majd rögvest utána egy windsurfer. És egyik sem volt túl lassú.
Szóval lehült az idő, így a délutánt néhány ismerőssel töltöttem, edzés helyett illetve, kicsit készültem a másnapra.
Másnap, vagyis tegnap reggel egy apró kedvesség fogadott – defektet kaptam, ráadásul lassú defektet, így körbe kellett telefonálnom néhány ismerőst, hogy ki tudna elvinni a finomítóba. Este ennek következményeként a Citadellára kellett a fuvar, ahol a srácok már keményen rángatták a 20 kilós súlyokat. Marco egyből azzal fogadott – lévén f8kor indulni kell a Sportolók báljára, csak röviden edzhetek – kondizok, vagy ergozik…
- Di mi – vágtam rá, bizva abban, hogy esteleg, valami kellemes egyenletessel békén hagynak. Vagyis majdnem 1’/30” on-off 24-26-28-30-30-28-26-24 és előről, és mivel Marco mögöttem állt végig tólni kellett, mint a…
A röpke félórás edzés után bepattantunk az X5-ösbe és elindultunk a „Bambu” felé, ahol egyszer már jártam, igaz taxival mentünk és éjjel volt és disconak hívtak akkor…Mint megtudtam közben a klub sportolóinak karácsonyi összejövetelére igyekeztünk. Szerencsére nyakkendőset játszottam, így nem lógtam ki a sorból, a helyiek között. A teremben kb. 300 ember volt a legkisebbektől a 70-80 éveskig. Útközben mi is felvettük Bruno-t, akivel rendszeresen gyakorlom az olaszt lévén csak azt beszéli. Egyébként Ő is többszörös olasz bajnok és római olimpikon – erre még visszatérek.
Az est kezdetén az evezősökkel álldogáltam, amikor Marco elkezdett bemutatni embereknek, majd elkezdődött az este és olasz vehemenciával megindult a műsor Mantovai TV közvetítésével, ahol a hírbeolvasó rövid hírben tudosított az estről. A terem elsötétült és a konferanszié fel konferálta a klub elnökét, aki rövid beszéd után elkezdett néhány srácot kihívni a legkisebbek közül, Marcot- Alessandrót. Majd egyszer csak csodálatos olasz kiejtéssel, annyit halottam „Orbain” és néhányan szóltak, hogy ez nekem szólt és épp a múlt heti eredményünket olvasták be. Mikor kiértem és Marco mellé álltam éreztem, hogy valami készül és mikor a mellettem álló óriás talján elkezdett integetni a konferansziénak, hogy azon minutumban adja oda a mikrofont érzetem: Be fog mutatni, és be is mutatott annak a kb. 300 vadidegennek, akik most már tudják, hogy „Ragazzo ungharese, lavori in Italia della septembre” – vagy hasonló. Szóval mindenki más szemmel nézet már rám és csak nyugodtam bólogattam, nagy mosollyal, hogy igen, Én vagyok…
Ezek után kaptam egy CD-t és egy kitűzőt, mint a klub ujdonsült tagja.
A dijkiosztó alatt már a körpult felé orientálódtunk. Beszélgetni kezdtem Brunoval, Marcoval és egy ismeretlennel (mondjuk) Federicóval. Bruno zakóján egy apró kitűző volt. Egy jelvény, amin az olasz zászló és az olimpiai ötkarika volt, mellette pedig a Canottiere Mincio jelvénye. Kiderült, hogy előbbit minden olyan sportoló hordja Olaszországban, aki legalább életében egyszer tagja volt, és versenyzett a válogatottban. Bruno nekem akarta adni, de letudtam róla beszélni – de lehet, hogy kerít egyet valahonnan. A kisöreg egyébként hetvennyolc éves és nagyon jó indulatú, straordeneri. Viszont megértettették velem, hogy ez mennyire fontos, mármint a kitűző és amit jelképez. Látva a közösséget, ami ott volt (5 szakosztály – evezős, kajak, úszás, műugrás, tenisz), mennyire jó érzés. Kiemelkedni akár azzal az egy alkalommal is a szürke tömegből. Persze mindezt a helyen kell kezelni.
Az est folyamán még láttam bejátszásokat az edzőkről is Marcóról, amint Sydneyben a célba érnek, és még sok mindenki másról is (a kajak közvetítésnél érdekes módon Vereczkei Ákos is bevillant egy pillanatra).
Jól megvacsoráztunk – volt minden, hideg meleg – antipasti, primi, secundi – pizza és még dolci is.
Kaja közben Ale Iphone-ján még a klub honlapját is megtudtam mutatni, amin a csoportkép azt hiszem nagyon nagyot dob még mindig. Lehet, hogy le kellene már cserélni egy aktuálisabbra, hiszen páran lecserélődtek, vagy megnöttek erősödtek, nőiesedtek, hajuk hulott, vagy ráncosabbak lettek, de …de a nagyrésze ugyanaz maradt.
I canottieri in luce a Porlezza
A Porlezza si sono svolti i campionati regionali di remoergoemetro, tradizionale appuntamento di fine stagione per il canottaggio, che hanno visto in gara 530 atleti di 27 società. Non poteva mancare una nutrita ed agguerrita pattuglia della Canottieri Mincio. Presenza di qualità, che ha visto gli atleti guidati da Marco Penna e Alessandro Ligabò centrare un argento ed un bronzo. Il secondo posto, per soli 5 decimi, è merito di Marco Testoni e Gergely Orbain, che nel doppio senior hanno dato filo da torcere ai campioni del mondo (4 di coppia pesi leggeri) Pietro Ruta e Andrea Cereda. Terzo posto nel doppio cadetti per Carlo Malaspina e Davide Zantedeschi, mentre Jacopo Sala e Marco Toso chiudono primi nella loro batteria del doppio ragazzi, ma con il sesto tempo. Due coppie di talento, sulle quali si sta impostando un lavoro di preparazione fisica. A confrontarsi con gli under23 c’era Gabriele D’Addeo, giunto ottavo.
Gli allenatori della Mincio hanno accompagnato nella località comense anche un gruppo di giovani tra gli undici ed i dodici anni: “Sono alla prima esperienza – ha spiegato Ligabò – li abbiamo portati per farli divertire e per iniziare con loro un percorso di formazione”. Nel doppio allievi C hanno dunque fatto il loro debutto Giacomo Bustaffa e Pietro De Beni, giunti sesti, nel singolo allievi terzo posto in batteria e settimo totale per Riccardo Rebecchi, decimo posto nel singolo allievi C per Francesco Greco.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
allianna 2009.12.15. 15:26:55
www.alinemusic.co.uk/wp-content/uploads/2008/03/long-hair.jpg
menyka 2009.12.17. 14:31:48
Íme egy két elképesztő videó minden kedves dekkesnek, hogy milyenek az igazi gettóboyok!!!
juhúú.
www.youtube.com/watch?v=UdeJIaGyso4
ill egy ríl ghetto buddy:
www.youtube.com/watch?v=pfsTKfUT-RQ&feature=related
Orbán · dnhe2.blog.hu 2009.12.17. 20:47:17
kell az ellenallas, en is mostanaban kezdem, de en az eletben es csak a buukon leszek ott :) csak a virtualis elet.
Holnap megyek haz, mint zsolt, vasarnap meg felmerozok, egyet, igaz a heten eddig nagyon rosszul allok edzesbol, de mondjuk ugy rapihenek :)
a video adja, azt hiszem ennyi eleg, aztàn otthon megcsinaljuk.
VAsarnap rudas, vagy szechenyi :)