Felkészülés 2.1.- Vélemények, élmények, ízek
2010.02.01. 23:25
És lezártam a 3 hetet...kellene kezdenem a bejegyzést, valójában, remélem az első hónapot, ami be kell, hogy valljam, egyelőre jól alakul. Dödi edzéstervéhez igazodva alapvetően, sikerült eljutni egy közepesen megfelelő szintre. Persze, ez nem tökéletes, de figyelembe véve, hogy az év első hetét kihagytam, jó úton haladok, ha a verseny fél év múlva lenne.
Na, de komolyan. Ahogy olvasom, otthon sem telik feszkó nélkül a felkészülés, egyrészt a szerencsétlenségek az ergo ob körül (hála az égnek, egy jó budakalászi ergo mindig adja), és a mai nap híre, hogy hazánk legjobbjai nem vehetnek részt az egyik valóban nemzetközi és hagyomány jellegű evezős versenyen, a Headen of the riveren Londonban, ahol kb. 400 csapattal mérhetik össze magukat a srácok, amelyből az első 10 elég sok országban bajnokságot tudna nyerni (így hazánkban is). Ami azért is érdekes mert a magyar csapatok, melyek a Headen eddig indultak a kezdeti 50-60. helyről (javítsatok J) feldolgozták magukat a 15.-re, ráadásul minden „szövetségi” támogatás nélkül. De mért érdekes mindez, visszatérve az alap gondolathoz? Mert ez a 15. hely valószínűleg többet tett ezeknek a srácoknak az evezős karrierjéhez, mint bármelyik kotori, sabadiuai, ausztráliai, mitterbachi, dunavarsányi, velencei edzőtábor együttvéve, vagy mint 3 bledi verseny győzelem. Arról nem is beszélve, hogy kár lenne, egy ilyen kezdeményezést megszakítani, egy olyan edzői élményért, amit az elmúlt 10-15 évben csupán arra használtak a csapatösszeállítás során, ha valakit ki akartak rakni, vagy a válogatón a pálya beosztáshoz kellett egy adat a kiemeléshez. De kivárom a végét, hiszen felnőttek vagyunk…mikor ezt a mondatot leírtam olvastam Fef hozzászólását a hunrowing fórumon (nem is tudtam, hogy tagok is létrehozhatnak témát). Sajnálom a dolgot (pénteken lezárult a nevezés, magyar csapat nélkül)…remélem jövőre 16. helyről rajtolva, lehet még előre lépni a sorban és azt is, hogy lesz kivel.
Gyerekek írtok edzés naplót?
Mert van benne fontosság, főleg, ha több évre visszanyúlik, így mindig visszalehet térni az alapokhoz, vagy kontrol pontot felállítani. Egy hónap alatt ennek megfelelően sikerült eljutnom 1:55,4-es 50 perctől, 155-ös átlagpulzuson, 1:55,4 es 100 percig 141es átlagpulzusra, röpke 3 hét alatt, aminek azért nagyon, de nagyon örülök. Nem kevésbé, hogy így, látom a fényt az alagút végén. Csak egy gond van, alvásra mindig kevés idő jut, ezért kezdek rá állni az esti hosszú edzésre, plusz hétvégén 3-4 edzésre. Amire azért itt is furcsán néznek, illetve nem igazán van szabad napom, ami egy jó kis veronai kiruccanás vagy hétvégi síelés kárára is mehet, sőt a blogot sem írom annyira emiatt.
Anna! Egyébként köszi a megjegyzést, nem felejtettem el a 100 perceket, csak sajnos nincs rá időm, de szombat délután nyomtam egyet, egy hatalmas pizza, rizotto, dolce vacsora előtt. A vacsorát két dolog miatt emelném ki. Az egyik az étel a másik a társaság, akikkel másnap evezhettem. De az elején kezdve: a kaja belövése talán a legnehezebb számomra. Lévén reggel, ha futok, előtte nem eszek(m), utána nem birok sokat, így csak valami könnyű jöhet, délben hatalmas ebéd – primi pasta, secondo, ami lehet hús, zöldség köröttel, vagy sonka (proschutto, ezt tudom, h nem így írják) salátával, és általában egy fél körettel, zsömlével, gyümölcs, illetve ha Tinti (nem összekeverendő Tin-Tinnel) hoz fagyit, akkor még gelatozom is. Végül pedig egy jó kis macchiato caldo. Ezzel kihúzom az esti edzésig, ahonnan hazaérve próbálom gyümölccsel kitölteni a hidegtál előtt a jól megérdemelt vacsorát, ekkor egy kis sajt (mozzarella vagy kemény sajt – kivéve ha azt ettem ebédre), hazai magyar szalámi (mert itt is van salame ungharese, de valahogy nem az igazi), néha fagyi, illetve tegnap voltam cukrászdában, ami nem olyan mint otthon, mert itt nem nagyon van eszterházy vagy hasonló, de azért tudtam mit fogyasztani. Remélem a könnyűsúlyúak is elbírták olvasni, bár ők nem tudom, hogy bírják ezt. Tényleg. Anna, Csepi, Ádám hogy bírjátok? Sőt inkább mit esztek és mennyit? Mert számomra mindig kérdés volt, hogy, ha nekem ennyi mozgással ennyire nehéz tartani a súlyomat, ti, hogy bírjátok – a jó anyagcsere nem elfogadható válasz.
Ami még a kedvenceim közé tartozik az edzésnapló ,mellett a polar órák extra funkciói, hogy a 21. századot idézzem fel most már. Nekem egy egyszerű polar f11 fitnesz modellem van, ami maximum pulzust és átlag pulzust mér alapvetően, illetve hetente egyszer mérek teljesítmény indexet is (ez szerencsére 58-ról felment már 71-re. Eddig 75 volt a max, amit mértem egy év alatt, de mikor láttam, hogy 95 a skála vége elgondolkodtam). A klubban (DNHE) azoknak, akiknek van, az rs200-as modell dukál, ami már kimondottan futóknak készül és így timer, és bővebb kompjúterizáció tartozik hozzá, de a prímet, ha jól tudom Gruber viszi az rs400-zal, ami már pihentséget is mér. Így a 3 hét végén jó lenne, egy ilyet látni, de még egy hetet végig tolok mindenképp, hisz utána az utazás és az azt megelőző készülődés sok időt fog elvinni az edzés elöl.
Ha már az időnél tartunk. Annyiban kellett variálnom a Dezső féle edzés tervet, hogy a hétvégékre helyeztem a pihentető, hosszú, laza edzéseket (általában evezés), mivel ilyenkor van időm azokat megcsinálni. Az időjárásnak hála, az elmúlt 3 hétvégén sikerült is eveznem. A legutóbbin csak vasárnap, mivel szombaton leesett a hó és inkább elmentem felfedezni a tájat, futva. A terv szerint 3x4’/6’ nyomatással, utána még a klubban egy kis gyúrás és haza kocogás, Anti Classic style-ban.
A vasárnapi evezés különleges volt, (itt kapcsolódok vissza két dolog miatt különleges vacsorához) igaz nem tudtunk nyolcasozni, de négyesben kimentünk, nyugalom, ez is filippi élmény volt: carbon, bumeráng villás, a csapott orrú modell, MK tulipánokkal. Le is toltunk 14 km-t az urakkal, mert a 26 évemmel a legfiatalabb csapattársamtól is kb. 9 évvel voltam fiatalabb. A csapat tagjai: Vando ( az egész szervezője és a bostoni felgyújtó) , Franco (Zucchi) és Fabrizio. Utóbbi két sporttárs Como mellől érkezett és a Moto Guzzi AC-tól (!!!! - Jeremyre ki emlékszik?) és adtak egy kis ízelítőt az olasz stílusból. Amitől azért annyira nem ájultam el, de a hajó frankón megállt, és egy percig sem volt az, hogy most egy kicsit lazábban csináljuk, hogy jobb legyen ikbább fordítva, csináljuk keményebben, hogy jobban menjen – ami kicsit más mint otthon általában. Mikor néhány pörgetést csináltunk a 3kmek végen elgondolkodtam, hogy Béla nem tolta így, mint ez a két „vén ember” elöttem, igaz ő két csapást csinált rajtban mikor nekem még a reakcióm sem indult. Aztán mikor az öltözőben megláttam, hogy Franco jobban ki van gyúrva, mint a legnagyobb mi kutyánk kölyke, és eszembe jutott, hogy mintha valaki mondta volna, hogy volt Atlantában olimpián, meg kellett néznem haza érve, hogy kik voltak ezek. A kolléga Szöulban, Barcelonában és Atlantában is csapattag volt nyolcasban sajnos mindig csak a B döntő elején végeztek, de az 5:52-es egyéni ergo csúcs azért befigyelt.
Élmény volt.
Az utolsó kemény hetet egy jó dynozással kezdtem, lévén, mikor leértem és meg akartam kezdeni este hétkor az edzést, az összes gépet lefoglalták a helyiek, valami eszement 10 kmre. Így nem volt mit tenni toltam a Dynot…ahogy tudtam…
Mindenkinek további jó készülést, legközelebb remélem Anna ír valamit az ő hasonszőrű élményeiről „Az ergon 90’ T28” címmel.
Szerző: Orbán
10 komment
Címkék: evezés boston versenysport franco danubius nemzeti hajós egylet orbán gergely ergométer forró dezső zucchi head of the river
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
allianna 2010.02.04. 15:41:05
allianna 2010.02.05. 11:55:09
A 90 perceket ezen a télen nagyon elhanyagoltam, szégyenlem is, pont múlt szombaton jöttem erre rá és húztam egyet (egy órákat viszont többet húztam, mint szoktam)de nem is 28-al, hanem 26-27-el...így sokkal könnyebb, csak a Dödi ne lássa...hát további sikeres felkészülést, jó étvágyat a finom lakomákhoz, és sok vízen töltött km-t kívánok, üdv:Anna
Orbán · dnhe2.blog.hu 2010.02.05. 21:17:05
Te vagy a legjobb...ha nem kommentelnél nem lenne értelme írni :)
Az a baj, hogy esik mint a fene és ha itt elkezdi, akkor hetekig megy...
Te mikor jössz ki és, hogy utazol?
Utolsó héten pörgetsz, vagy szigorúan Dödi terve?
Orbán · dnhe2.blog.hu 2010.02.05. 22:16:40
allianna 2010.02.08. 11:04:11
Orbán · dnhe2.blog.hu 2010.02.08. 23:03:26
Én szerdán megyek, Vando csütörtökön és pont amsterdamon keresztül. Szóval ha látsz egy nagydarab barna szemüveges olaszt nyugodtan kérdezd meg hova megy nem nagyon lehet eltéveszteni.
SH. Hanna 2010.02.09. 10:00:57
A magyar szalámival kapcsolatban, az tényleg mindenhol van
www.youtube.com/watch?v=fQX33sfTxE4
De tényleg nem az igazi...:-(
Üdv aus Deutchland!
L.Vercsi 2010.02.09. 12:29:57
A Dekes delegációnak meg sok sikert, és hajrááá!!
allianna 2010.02.09. 13:27:16
SH. Hanna 2010.02.10. 01:00:29
Aber ich auch slafen mussen auf der flugzeug.
Bis bald...